Hiába a korai és szép vezető gól, Hollandia nem bírt Ecuadorral

A holland csapatot érte némi kritika, hogy a nyitány fő fogása, a Szenegáltól zsákmányolt három pont mellé felszolgált körítés nem volt túl ízletes. Hiába, no, ha egy válogatott mögött olyan múlt tornyosul, mint az oranje esetében, akkor a közönség úgy érzi, jár neki a látványos futball.

Péntek este csupán hat percet kellett várni, hogy csettinthessenek az ínyencek: igaz, hogy az ecuadori védelem rövidzárlata teremtette meg a lövőhelyzetet, de ahogyan Cody Gakpo – már megint ő, mint az első meccsen! – 17 méterről ballal a kapu jobb oldalába bombázott, az minden igényt kielégítő volt. 1–0

Hogy e korai, kétségkívül szép gól jót tett-e a meccsnek, annak megválaszolása nyilvánvalóan hovatartozás kérdése. A hollandok berendezkedhettek gyors ellencsapásokra – bár nem sokat láttunk belőlük, az előny őrzése azért enyhítő körülmény. Az ecuadoriak a 20-25. percre jutottak odáig az erőforrás-átcsoportosítással, hogy nyomás alá tudták helyezni az ellenfél védelmét, a bal oldalon többször is a holland vonalak mögé kerültek, azonban igazán nagy gólhelyzetet nem sikerült kialakítaniuk.

Egyedül Enner Valencia 32. percbeli bombájánál jártak közel a gólhoz – Andries Noppert vetődve védett –, illetve a szünet előtti ráadás percekben be is találtak, Ángelo Preciado lövését követően Pervis Estupinán perdített a kapuba, de Jackson Porozo lesen állt, zavarva a kapust.

A gólt nem adták meg, mégis erőt adó bizonyságul szolgálhatott az ecuadoriaknak, hogy az előttük álló feladat nem megoldhatatlan, maradt rá 45 percük. S lám, öt sem telt el a második félidőből, amikor egy nemtörődöm holland labdakihozatalból profitálva Estupinán lőtt, ezt Noppert még védte, de a kipattanóra érkezett Enner Valencia, és közvetlen közelről a kapuba lőtt. 1–1

Egy kis stat: Enner Valencia sorozatban a hatodik ecuadori vb-gólt szerezte; ez világbajnoki csúcsbeállítás, korábban csak hárman voltak képesek hasonlóra: Eusébio (Portugália, 1966), Paolo Rossi (Olaszország, 1982) és Oleg Szalenko (Oroszország, 1994)

Nem sokon múlt, hogy hamarosan megszülessen a második ecuadori gól is, de Preciado lövését blokkolta Van Dijk, Plata válaszbombája pedig a lécről vágódott vissza. A dél-amerikaiak szárnyaltak ezekben a percekben, kis időbe telt, mire a hollandok lerázták magukról az egyenlítő gól sokkhatását – végül megúszták ezt az átmeneti időszakot.

Az utolsó húsz perc kiegyenlített csatát hozott, sok volt a közelharc, s bár meglepetésre még mindig az ecuadoriak támadásindítási kedve tűnt nagyobbnak, a hollandok ügyeltek a visszazárásra, és nagyobb gólhelyzet már nem alakult ki.

A döntetlen nyomán mindkét csapat négy ponttal áll, egyik sem jutott még tovább, de a hollandok érezhetik magukat közelebb a nyolcaddöntőhöz: ők a már biztos kieső Katarral találkoznak az utolsó fordulóban, miközben Ecuador ki-ki meccset vív Szenegállal.

Ettől függetlenül nem hisszük, hogy e kilencven percet követően kevesebb lesz a kritikus hang a holland szaksajtóban, mint a Szenegál elleni győzelem után…

Forrás: Nemzeti Sport